*Molly szemszöge*
Mondanom sem kell, az alvás ma sem volt az erősségem. Egyfolytában Derek vadító csókja járt a fejemben. Éreztem, ahogy a pulzusom felugrik. Az alsó ajkamba haraptam. Mégis mi a fenét kezdjek most magammal? Teljesen tanácstalan vagyok. Szenvedtem. Rendesen. És túl feltűnően.
Jobb tenyeremmel lassan végigsimítottam selyem hálóingem hosszán, egészen a combomig. Képzeletben Derek forró érintésén járt az eszem. Te jó isten, Molly! Mi a fenét csinálsz?
Mintha nem is önmagam lennék. Egy elégtelen grimasz kíséretében lerúgtam magamról a takarót, és levánszorogtam a konyhába. Kinyitottam a rozoga hűtőszekrényt. Hát… nem sok mindennel volt tele, de egy jól behűtött sör most jól esne – vontam vállat, majd felpattintottam egyet. Ahogy az első hideg korty leért a torkomon, neszezésre lettem figyelmes.
- Te sem tudsz aludni? - villantotta meg kék szemeit a sötétben Derek. Hát persze, miért is ne? Most pont ő hiányzik még ide. Visszakozva csuktam be a hűtő ajtaját. - Te alkoholt iszol? - kérdezte megdöbbenve.
- Hidd el, ha annyi minden járna a fejedben, mint nekem, te sem vizet innál – jelentettem ki szemforgatva.
- Honnan tudod, hogy nem jár? - vonta fel a szemöldökét, majd elindult felém. Csak egy melegítőnadrágot viselt. Majdnem félrenyeltem az újabb kortyot, amikor megpillantottam kidolgozott felsőtestét. Ugye ez csak egy rossz vicc? Véletlenül sem lehetne egyszerűbb?
- Ööö, Derek, nekem most, azt hiszem… mennem kéne – mutattam a lépcső felé, sörrel a számban.
Derek nem tágított. A konyhapultra támaszkodott - két karjával közrefogva -, miközben én hátradőlve próbáltam kitérni előle.
- Mi volt a baj vacsora előtt? - kérdezte aggódva.
- Semmi – vágtam rá hirtelen, de nem néztem a szemébe. A tornácon pislákoló villanykörtét figyeltem.
- Túlságosan hamar…? - mondatát nem fejezte be. Annyira kellemetlen ez. Jézusom! Az igaz, hogy elmúltam már 17, és az intimitás sem volt ismeretlen a számomra, de… de eddig senkivel sem voltam még. Úgy.
- Én… én még szűz vagyok. – Tessék, kimondtam! A csend megszilárdult körülöttük. Ez ciki! Nagyon ciki! Megint lángol az arcom. Istenem… Még most sem bírtam a szemébe nézni, pedig alig fél méter választott csak el egymástól.
Percekig csak hallgattunk, ami leginkább már egy órának tűnt a részemről. Már kezdett elég kínossá válni a szituáció, így fogtam magam, és átbújtam Derek kitámasztott karja alatt. Szinte szaladtam a lépcső felé, vissza se fordultam. Ennél kínosabb beszélgetésben még sosem volt részem. Soha!
Gyorsan felértem a szobámba. Végre egy hely, ahol csak magam lehetek, a saját bonyodalmamba beletemetkezve. Kinyitottam az ablakot, hogy friss levegőt szívjak. A pulzusom kezdett rendeződni, gondolataim pedig lenyugodni. Végre, újra a régi vagyok. Alvás helyett úgy döntöttem, hogy inkább magamra öltöm az edző ruhám, és kimegyek kiengedni a gőzt. Hosszú, szőke hajamat lófarokba kötöttem, és - minél halkabban - leszaladtam a lépcsőn. Azonban Derek elállta az utamat. Na ne már! Megint!?
- Hová indulsz?
- Kicsit kiszellőztetem a fejem, és különben is, jól esik egy kis edzés – vontam vállat, majd felemelt fejjel elsétáltam mellette. Nem nyúlt utánam, nem is szólt. Lehet ezzel elrontottam az egészet.
***
Nem is olyan rossz ez az éjszakai testmozgás. Pár szalmazsákot jól elgyepáltam, pár hordót összehorpasztottam. Á, semmi különös, csak a frusztráció beszél belőlem, tettekben megnyilvánulva. Az éjszakai szellő meglibbentette a copfomat.
- Csatlakozhatok? - szólalt meg a hátam mögül Derek. Szerencsére már rendes ruhában.
- Miért is ne? – vontam meg a vállamat.
- Látom azért nem kímélted az ellenséget – nevetett fel a szalmazsákok láttán.
- Nem ezt tanítottad nekünk? Azt, hogyan éljük túl – válaszoltam érzéketlenül.
- Hát akkor? - mutatott maga felé. - Gyere – villantotta meg fogait.
Egy meredek ugrással a nyakában landoltam, majd azzal a mozdulattal, combjaimat megfeszítve a földre terítettem. Derek bukfencezett egyet a földön, végül harci állást vett fel. Szemei izzottak. Pár másodperc múlva már én hevertem a földön, hanyatt vágva. Majd' leszakadt a derekam, annyira fájt. Alighanem egy szikladarab morzsolódott szét alattam a becsapódás erősségétől. Felszisszentem, de nem mutattam ki fájdalmamat. Négykézlábra ereszkedtem. Éreztem, ahogy a repedt csontjaim gyógyulni kezdenek.
Támadásra készen elordítottam magam, majd karmaimat kiélezve, egy felületes sérülést sikerült ejtenem Derek combján, amitől térdre rogyott. Mellé léptem, majd könnyűszerrel mellkason rúgtam, és edzőcipőm talpát mellkasába nyomtam. Levegő után kapkodva megadta magát. Fölényesen horkantottam egyet, és elengedtem, majd hirtelen arra lettem figyelmes, hogy fordul a kocka.
Alkaromnál fogva a földre rántott, és ugyanazt a testhelyzetet vettük fel, mint a délutáni edzésen.
- Addig nem veheted figyelmen kívül az ellenséget, amíg teljesen nem hatástalanítottad – sziszegte. - Megértetted? - emelte feljebb a hangát. Ez egy teljesen más Derek volt, mint aki a konyhában megpróbált szóval tartani. Biztos, hogy én vagyok az Alfa? Inkább neki kellene annak lennie. Olyan tekintélyt sugárzó… és egyben… A hormonjaim ismét az egekben voltak.
Mélyen egymás szemébe néztünk. Újra felizzott a vágy kettőnk között. Huh, de még mennyire!
Derek erős karjaival az ölébe kapott, és elindult velem a hátsó bejárat felé. Lábaim körbefonták a csípőjét, miközben vadul faltuk egymást. Állati ösztöneink is eluralkodtak rajtunk. Szobám ajtaját kivágva az ágyamra dobott, olyan erővel, hogy majdhogynem visszapattantam róla.
- Ne aggódj, vigyázok rád – suttogta, majd közelebb lépett hozzám. Én, mint egy kis nyuszi, megszeppenve ültem az ágyam közepén, várva a ragadozó érkezésére.
- Nem félek – válaszoltam elhalt hangon.
Derek szemben velem felmászott az ágyamra, majd arcomat két tenyere közé fogta, és újra megcsókolt. Lehunytam a szemem, így még érzékibb volt a hatás. Éreztem, ahogy alhasamba tódul a vér, bizsergető érzést keltve. Hát megtörténik – vettem egy mély levegőt. - De legalább vele akarom is. Mindennél jobban.
Lassan lehúzta felsőm cipzárját, ami alatt csak egy sportmelltartó volt. Tenyereit végigsimítva vállaimon, melegítőm minden ellenállás nélkül lekerült rólam. Kulcscsontomat kezdte el csókolgatni, majd egyre lejjebb vette az irányt. Hirtelen a melltartómhoz kaptam a kezem. Derek azonban óvatosan lehámozta őket a felsőtestemről és a szemembe nézett.
- Gyönyörű vagy. Nincs okod rejtegetni. - Oké! Vettem az adást. Nem ellenkeztem tovább, végtére is kettőnk közül ő az egyetlen, aki tudja, mit kell csinálni. Bólintottam, majd alsó ajkamba haraptam.
Lágyan az ágyra döntött, majd felém magasodott, és felsőjét lekapva újabb csókokkal halmozott el. Nem bírtam ki, hogy ne érjek hozzá. Tenyereimet izmos hátára tapasztottam, közelebb húzva magamhoz. Lábaimat ismételten csípője köré fontam. Lassú, hullázó mozgásba kezdtünk, miközben ajkunk egy pillanatra sem hagyta el egymást. Nadrágunktól még nem váltunk meg, de a vékony anyagon keresztül még így is éreztem elégedett férfiasságának nyomását a szeméremdombomon. Halkan felnyögtem, mire Derek abbahagyta ajkaim érintését. Lassan lehámozta rólam a fekete cicanadrágomat, majd a szoba sarkába hajította. Az ágyon lejjebb csusszanva combjaimat kezdte el csókokkal halmozni, miközben mutatóujját a bugyim felületén húzkodta fel-alá. Önelégült nyögés hagyta el a számat.
Derek tudta, mennyire izgalmi állapotba kerültem. Természetesen ezt is kiszagolta, habár az alattam lévő ágynemű nedvességéből ítélve ezt nem volt nehéz megállapítania. De a játék itt még nem ért véget. Minél tovább húzta, annál jobban vágytam rá, hogy a magáévá tegyen. Ujjaival félrehúzta az alsóneműmet és forró csókot lehelt legféltettebb kincsemre. Borostás arca súrolta a combjaimat, ahogy egyre beljebb és beljebb vetette magát nyelvével intim testrészem felfedezésébe. Gerincem ívbe feszült, csípőmet megemelve még intenzívebb volt az érzés.
Kék szemű farkasom ismét feljebb csusszant. Egy csók a köldökömre, egy a hasamra, majd kezeivel ügyeskedve, sportmelltartómtól is gyorsan megszabadított. Fedetlen melleimet kezdte el tapintatosan masszírozni, közben nyelvét a számba helyezte. Egyből megéreztem sós ízemet rajta.
- Készen állsz? - kérdezte a fülembe nyögve, miközben gyengéden a nyakamba harapott.
- Túlságosan is – nyöszörögtem gyönyörömben.
Most ő volt a soros, hogy egyenrangúvá váljunk az ágyban. Lassan feltérdelt, én pedig ujjaimmal izmos felsőtestén pásztáztam, mígnem csuklómat óvatosan megszorítva kezemet egészen a nadrágjáig nem vezette. Egy pillanatra megtorpantam. Lélegzetvisszafojtva bámultam rá. Derek ekkor mutatóujjával államat maga felé húzta és megcsókolt. Közben együtt csúsztattuk kezemet nadrágja rejtett bugyrába. Amikor megéreztem férfiasságát a kezemben, felsóhajtottam. Őt akarom! Mindenével együtt! - majd nadrágja lassan lekerült róla is. Újabb sóhaj hagyta el ajkaimat, amint óvatosan hátamra fektetett, és újra fölém magasodott, mint az elején, csak már ruha nélkül.
Combjaival az én combjaim alá térdelt. Csípőmet figyelmesen megemelve mélyen a szemembe nézett, beleegyezésemre várva. Bólintottam, majd egy halk nyögés kíséretében belém hatolt. Ahogy egyre gyorsabb ütemet kezdett diktálni, újra elöntött a vérszomj, de ez most más volt. Eksztázisba csapott át. Körmeimet combjának oldalába mélyesztettem, közelebb húzva magamhoz, így még mélyebben érezhettem magamban Őt. Még szerencse, hogy nem a karmaimat, habár nem voltam messze attól az önkívületi állapottól sem. Sötét hajába túrva, vad csókokat váltottunk egymással.
- Már sokáig nem fogom bírni. Túl régóta vágyom rád – nyögött kéjesen a fülembe, majd tépőfogaival épphogy felkarcolta nyakamon a bőrt.
- Hát ne tedd – húztam még szorosabban magamhoz, majd mintha az én parancsomra várt volna, kiszállt belőlem, és testnedvével hasfalamat vette birtokba. Izzadságtól verejtékezve mellém rogyott, és egy csókot lehelt a homlokomra, ahogy feléje fordultam. Kezemmel kimelegedett homlokát kezdtem simogatni, néha-néha félretűrve sötét haját.
Később ő is felém fordult, és ahogy homlokunk összeért, mély levegővételek közepette, egymás elégedett tekintetébe néztünk. Derek – magához húzva - egy gyengéd puszit nyomott orrom hegyére. Lehunytam a szemem, így pihentem tovább, arcomat mellkasába fúrva. Hallottam erős, nyughatatlan szívverését.
- Min gondolkozol? - kérdezte halkan percekkel később. Lágy lehelete fejem búbját súrolta.
- Talán azon – néztem fel rá. –, hogy most jól esne egy zuhany – majd elnevettem magam.
- Az nekem is – nevetett velem ő is.
***
*Derek szemszöge*
Hallottam, ahogy a tusolófejből távozó vízzuhatag meztelen testét áztatja: minden apró, rejtett zugát. Elképzeltem magam előtt a látványt. Férfiösztönöm azonnal cselekvésre késztetett. Mellette akartam lenni. Minden percben.
A fürdőszoba ajtaját kinyitva mindent a forró víz által keletkezett pára borított, beleértve a tusoló fülkéjét is. Ahogy beljebb léptem, megláttam őt. A leggyönyörűbb nőt a világon. Aki az enyém volt, csakis az enyém. Halk morgás tört fel belőlem, amit Molly alighanem - kiélezett hallásának köszönhetően – meghallhatott. A fülke üvegajtajáról letörölve a párát, egyenesen a szemembe nézett vérvörös, parancsoló Alfa szemeivel. Alaposan végigmérte minden egyes porcikámat, majd ő is felnyögött. Ellenállhatatlan volt így látni őt. A nedves kövön egyensúlyozva a tusolóhoz léptem, majd kinyitottam az ajtaját. Molly a tartóba helyezte a tusolófejet, így mindkettőnkre egyformán folyt a kellemesen meleg víz. Arcomat vizslatva végigsimított rajta, majd őrült hévvel ajkait az enyémekre tapasztotta. Ösztönös mozdulattal megfordítottam, tenyereit és testét a falnak nyomva. Ahogy a hideg csempe mellbimbóihoz ért, megremegett kezeim között, majd fejét hátrahajtva újabb csókokat követelt tőlem. Kissé erősebben markolhattam meg mindkét oldalt a csípőjét, mert halkan felszisszent, de ez nem tántorította el attól, hogy kívánatosan fenekét férfiasságomnak nyomja.
Kéjesen felhördültem, majd újra a magamévá tettem, halk sóhajok és nyögések közepette.
***
*Molly szemszöge*
- Imádom a kéjben úszó reggeli illatokat – vigyorgott Tyler kajánul, majd pördült egyet a konyha közepén, és Laura-t magához húzta. - Imádlak téged is, baby – csókolta meg hosszan barátnőjét.
Derekkel épp a reggelinket fogyasztottuk, amikor Tyler közénk vágódott, belénk karolt, és csak vigyorgott. Olyan idiótán, ahogy csak egy igazi nyálgép tud.
- Levennéd a mancsodat rólam? – söpörte le a fiú tenyerét Derek a válláról.
- Azta, Derek! Nem hittem volna, hogy ilyen morcos leszel a tegnapi után – kacsintott rám. - Szerintem még a városon kívül is hallották, ahogy nyomtátok. Minden elismerésem. Mondd, csak Derek, mégis…? Tudod mit, nem is téged kérdezlek, hanem inkább Mollyt. Ő biztos nem hazudna – villantotta meg hófehér fogait.
- Tyler, hagyj békén – álltam fel az asztaltól, majd egy bögrét vettem elő a reggeli kávémnak.
- Ne izélj már Molly – szinte csak úgy könyörgött nekem.
- Jó, legyen – támaszkodtam háttal a konyhapultnak, szemben Tylerrel. Most pont ott könyököltem, ahol tegnap Derek… Újra elárasztotta arcomat a forróság.
- Pont erről szeretnék kérdezni valamit – mutogatott lángoló arcomra. - Mégis hányszor? Tudod…
- Jézusom Tyler – néztem rá szemforgatva.
- Jó, jó – hadonászott bolondok módjára. - Nem kell mondanod semmit sem, csak bólogass, ha eltaláltam, jó?
- Idióta – sziszegte Derek az asztal mellől, de Tyler nem tágított.
- Egyszer vagy talán kétszer? - vonta fel a szemöldökét. - Nem? - nézett rám. - Akkor talán háromszor? Négyszer? - Még a szemem sem rebbent. - Ötször? Nem ötször? Többször? Na, ne!? - hüledezett Derek felé pislogva. - Öregem, te vagy az új mesterem – majd térdre borult előtte. Derek alig tudta odébb rugdosni. Laura szakadt a nevetéstől.
Ahogy Tyler bohóckodásától és Laura kacajától volt hangos az ebédlő, tekintetem találkozott Derekével. Mintha megállt volna az idő. Még mindig a tegnap éjszaka hatása alatt voltam. Alighanem Derek is megérezte ezt, mert a többiekkel mit sem törődve felállt az asztaltól, szenvedélyesen megcsókolt, és majdhogynem a konyhapult tetején kötöttem ki, ha Tyler közbe nem avatkozik.
- Hé, hé, hé! Igazán nem vagyok a felkorbácsolt szenvedélyek elrontója, de azért mindennek van határa.
- Igazad van – igazítottam meg feljebb csúszott felsőmet.
- Csak vicc volt – hagyta el egy őrült ricsaj Tyler száját. - Ki a fenét érdekel, ha itt estek egymásnak?
- Például engem – jelent meg a bejáratnál Ryan, hátizsákkal a kezében.
- Csá, haver! Mizujs? - intett bandatagjának Tyler. - Hát te hova mész?
- Suliba, és alighanem neked is ezt kellene tenned – fúrta tekintetét először barátja, majd pedig az én szemembe. - Tényleg kurva jó, hogy itt mindenki hősnek és szexuálisan túlfűtöttnek képzeli magát, de mi hárman – mutatott ránk, magát is beleértve.-, még kurvára diákok vagyunk, és a jövőnk múlik a tanuláson.
- Ryan – közelítettem felé együtt érző tekintettel.
- Ne, Molly, kérlek. Ne gyere a közelembe. Nem szeretnék olyat mondani, amit a végén még megbánnék. Úgyhogy… - vett egy mély levegőt. - Én léptem – majd sarkon fordult.
- Szerintem, ha engem kérdeztek – fordult felém és Derek felé. –, kurvára féltékeny a csávó.
- Pofa be, Tyler! - fojtottuk belé a szót együtt Laura-val.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése